látogató számláló

Fejlesztők lapja

Keresés

A tartalomhoz

Főmenü:


3. forgatókönyv - Még nem ...

Egyéb > Ünnepek > Föld Napja

3. forgatókönyv - Még nem késő...


Szereplők: 5 fő
Mesélő, Egerek: Öcsi, Bátyus, Hermelin, Ugri
Jelmez: az egerek szürke ruhában és egérfüllel, egér farkincával: Ugri - barna ruhában és a lábán nagy cipő vagy nagy láb papírból.
Helyszín: Földrajzszertár, rét

Mesélő:
- Egy iskolai földrajz szertárban egyszerre neszezés, motoszkálás, egyre kivehetőbben cincogás hallatszott. Feltűnt az egyik polcon egy kisegér, majd egy másik s egy harmadik. Kíváncsian futkostak, szaglásztak. Nevükön szólítva egymást, a kisebbik szürkét Öcsinek, a nagyobbat Bátyusnak, a harmadikat - nyilván fehér foltjai miatt - egyszerűen csak Hermelinnek nevezték.
Öcsi:
- Nézd , Bátyus! Mi ez a micsoda?
Bátyus:
- Olyan, mint egy nagy labda.
Öcsi:
- De én még ilyen labdát nem is láttam.
Bátyus:
- Tulajdonképpen én sem.
Öcsi:
- Biztos, hogy labda? Hiszen egy nagy fémkerethez van fogatva!
Bátyus:
- Jé, tényleg! És milyen érdekes! Mennyi szín! Milyen tarka! S mégis valahogy..., olyan rendezettnek tűnik.
Öcsi:
- Mennyi kék! Mennyi zöld! És a barnának mennyi árnyalata!
Hermelin:
- Ó, ti még ezt sem ismeritek?
Bátyus:
- Te talán tudod?
- Hermelin:
- Tudom hát!
Bátyus:
- Akkor mondd! Mi ez?
Hermelin:
- Ez egy földgömb.
Öcsi:
-Földgömb? Az meg mi?
Hermelin:
- Az a Föld, ahol mi is élünk. Annak a kicsinyített mása.
Öcsi:
- Nahát!?
Hermelin:
- Gyertek, nézzük meg közelebbről!
Öcsi:
- Hű, de nehéz volt ide felmászni!
Hermelin:
- De hidd el, megérte! Látod ezt a nagy kékséget?
Öcsi:
- Látom. De mi ez?
Hermelin:
- Itt körbe-körbe ezek az óceánok. Itt és itt, ezek az érdekes alakúak, a különböző tengerek.
Öcsi:
- És ezek a vékony fonalak?
Hermelin:
- Ezek a folyók.
Öcsi:
- Folyók? De hát azokban annyi sok víz van!
Hermelin:
- Bizony. De képzeld el, akkor mennyi lehet a tengerekben és az óceánokban!?
Öcsi:
- Nem is tudom.
Hermelin:
- Nagyon-nagyon sok. Hiszen a föld felszínének a 70%-át teszik ki...több ezer méteres mélységgel.
Bátyus:
- Itt a barna foltok mik lehetnek?
Hermelin:
- Különböző hegyek, magaslatok.
Bátyus:
- És a hosszú, láncszerűek?
Hermelin:
- Jól mondod. Hegyláncok, hegyvonulatok, hegységek.
Öcsi:
- És ezek a zöldes színűek?
Hermelin:
- Főleg alföldek. Olyan területek, ahol sík a vidék. Nincsenek hegyek. Víz is aránylag kevés, legfeljebb folyók és kisebb állóvizek, tavak fordulhatnak elő.
Öcsi:
- Hm...milyen hatalmas a Föld?!
Hermelin:
- Bizony.
Öcsi:
- De jó lenne a valóságban is mindezt látni!?!
Hermelin:
- Háát...?!?
Mesélő:
- Lássatok csodát. Furcsa, szokatlan, de kellemes szédülés fogta el őket. Már nem is nagyon érzékelték, a földrajzszertár szűkös, poros határait. Egyszerre csak ismeretlen hangok, fények, szagok világában találták magukat...
Helyszín: rét
Öcsi:-
Nahát...! Hol vagyunk?
Bátyus:
- Itt még nem jártam!
Hermelin:
- Úgy látszik, most egy kívánságod teljesül, Öcsi...
Mesélő:
- És valóban. Amit a szertárban, a földgömbön csak láttak, amiről beszéltek, amiről titkon ábrándoztak...most itt van. Hallhatóan, láthatóan, tapinthatóan, minden a maga valójában.
Bátyus:
- De pszt...figyeljétek csak! Miféle zaj hallatszok onnan, a bokor alól?
Öcsi:
- Hát te ki vagy?
Ugri:
- Ugri a nevem. Az ugróegerek népes családjából.
Bátyus:
- Ugró...? Egér...?
Ugri:
- Úgy, ahogy mondod. Csak mondd egybe ezt a két szót!
Bátyus:
- Akkor te a rokonunk vagy, ugye?
Ugri:
- Kérdezd meg Hermelint! Mi már találkoztunk.
Hermelin:
- Elég távoli rokonok ugyan, de végül is, az.
Ugri:
- Mondjátok, hogy kerültök erre a távoli vidékre? De miket is kérdezek?
Biztosan Hermelin közbenjárásával...
Öcsi:
- Hm...?
Hermelin:
- Mit tagadjam, igen. De most sietnünk kell, mert az időnk kevés...!
Ugri:
- Bizony-bizony, nagyon kevés!
Bátyus:
- Miért gondolod így?
Ugri:
- Gyertek! Nézzetek körül! Nézzétek a fákat, a vizeket, szagoljatok bele a levegőbe!
Bátyus:
- Igen? Látom, szagolom...nagyon kellemes itt!
Ugri:
- Még talán az...! De aki már régóta itt él, az már érzi, tapasztalja a változásokat.
Öcsi:
- Hm...nem értem.
Ugri:
- Tudjátok, egykor ez az erdő sokkal-sokkal nagyobb volt. A fák zöldebbek, a vizek tisztábbak...! Az állatok is jóval többen voltak!
Bátyus:
- S mitől változott meg minden?
Ugri:
- A fákat erdőirtások során tömegével vágják ki. A vizeket beszennyezik.
Öcsi:
- Kik csinálják ezt?
Ugri:
- Az emberi világ. Az ő felelőtlenségük sodor veszélybe mindannyiunkat. Még önmagunkat is!
Öcsi:
- Ez nagyon szomorú!
Bátyus:
- Mi egerek, pedig nagy túlélők vagyunk! És mégis olyan ijesztő!
Ugri:
- igen, az.
Bátyus:
- Bárcsak tudnánk tenni valamit!
Ugri:
- S te, Hermelin barátom, hoztál valami jó hírt a "civilizált" világból?
Hermelin:
- Sajnos nem sokat! Az embereknek még mindig nehezükre esik "felébredni". Még mindig rombolnak, szennyeznek és szemetelnek! Pusztítják saját életüket!
Ugri:
- Pedig az idő sürget! Addig kellene tenni ez ellen, amíg nem késő!
Hermelin:
- Nem késő! Sohasem késő!
Ugri:
- Mondd...mire gondolsz?
Hermelin:
- Akik most látnak és hallanak minket, a gyerekek. Akik sokat olvasva, ismereteiket, tudásukat gyarapítva válnak majd a jövő felnőttjeivé, döntéshozóivá!
Ugri:
- Hm...?
Hermelin:
- Minél többen megértik ennek fontosságát, már most, már a mai naptól igyekeznek, a lehetőségeikhez mérten, tenni mindannyiunk közös jövőjéért!
Ugri:
- Igen-igen.! Mert jó példa is mindig talál követőkre!
Bátyus, Öcsi (együtt):
- Ez így van! Ugye..., gyerekek?


Főoldal | Fejlesztő játékok | Szemléltetés | Népi fajátékok | Népi játszóház | Egyéb | Adatok | Oldaltérkép


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe