látogató számláló

Fejlesztők lapja

Keresés

A tartalomhoz

Főmenü:


Március 15. - Versek kicsiknek

Egyéb > Ünnepek > Március 15.

Versek óvodásoknak, kisiskolásoknak


Donászy Magda: Vígan dalol...

Vígan dalol a madár,
virágzik már a határ.
Fenn az égen, jókedvében
száll a gólya pár.


Tavaszi szél ébredezz,
magyar zászló lengedezz!
Fiúk, lányok, daloljátok:
be szép ünnep ez!


Sarkady Sándor: Fel!

Itt az óra,
itt az óra!
Aki vitéz
fel a lóra!

Rajta vagyok, rajta máris-
vitéz volt a nagyapám is.



Károlyi Amy: Hívjad a ...-részlet

Hívjad a, hívjad a falovacskát,
add neki, add neki a zabocskát!

Jóllakik attól,
hízik a zabtól
a lovacskám.


Weöres Sándor: Megy az úton...

Megy az úton a katona,
zúg a vihar, fúj a szél,
zúg-búg, fúj a szél,
a katona sose fél.


Mitől félne? Kezibe kard,
gonoszoknak odavág,
dírr-durr, odavág,
sose bántsák a hazát.



Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó

Paripám csodaszép pejkó
ide lép, oda lép, hejhó!
Hegyen át, vízen át vágtat,
nem adom, ha ígérsz százat.


Amikor paripám ballag,
odanéz valahány csillag.
Amikor paripám táncol,
odanéz a Nap is százszor.


Weöres Sándor: Rajta, rajta...

Rajta, rajta jó katonák,
zászlónk lengjen égre.
Verjük le az ellenséget,
fusson messze végre!



Weöres Sándor: Nincs szebb a virágnál...

Nincs szebb a virágnál,
szép szál katonánál,
libegő, lebegő
zászló lobogásnál.


Jön már, jön a század!
Nézd a katonákat!
Fegyverük, vaskezük
védik a hazánkat.



Menetel az ezred...

Menetel az ezred, döng a lépés,
jobb-bal, jobb-bal, hátraarc!
Bum-bum szólnak ólompuskák,
mennydörög az ágyú, áll a harc.


Süvegemen nemzetiszín rózsa... (Arany János)

Süvegemen nemzetiszín rózsa.
Ajakamon édes babám csókja.
Ne félj babám, nem megyek világra,
Nemzetemnek vagyok katonája.

Nem kerestek engemet kötéllel,
Zászló alá magam csaptam én fel.
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogy ne lennék holtig igaz hozzád.

Olyan marsra lábam se billentem,
Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem.
De a szabadságért, ha egy íznyi,
Talpon állok mindhalálig víni.


Most szép lenni katonának...

Most szép lenni katonának,
Mert Kossuthnak verbuválnak.
Kossuth Lajos nem lett volna,
Katona sem lettem volna,
Éljen, éljen a nemzet!

Gyere pajtás, katonának,
Jobb dolgod lesz, mint apádnak!
Pár esztendő nem a világ,
Éljen a magyar szabadság!
Éljen, éljen a nemzet!


Mikor masírozunk, kapitány uram?


"Mikor masírozunk, kapitány uram?"
"Holnapután, meg azután:
csütörtökön ebéd után,
kedves katonám!"


"Mit eszünk ebédre, kapitány uram?"
"Töltött csirkét, friss kenyeret,
mákos csíkot, bort fehéret,
kedves katonám!"


"Mit viszünk az útra, kapitány uram?"
"Füstölt sonkát, sült malacot,
szalonnácskát, telt kulacsot,
kedves katonám!"


"Lyukas a nadrágom, kapitány uram!"
"Ott a szabó, befodozza,
a káplár meg kiporozza,
kedves katonám!"


"Söpretlen a házunk, kapitány uram!"
"Ott a Kati, majd kisepri,
a szemetet is kiviszi,
kedves katonám!"


"Vetetlen az ágyunk, kapitány uram!"
"Ott a Kati, majd megveti,
a dunyhát is beleveti,
kedves katonám!"


"Hová masírozunk, kapitány uram?"
"Taljánország határába,
Óperencia partjára,
kedves katonám!"


"Mit csinálunk ottan, kapitány uram?"
"Eszünk-iszunk, pipázgatunk,
szép lányokat csókolgatunk,
kedves katonám!"


"Mikor jövünk vissza, kapitány uram?"
"Ne kérdezz már olyan sokat,
ördög vigye a dolgodat,
kedves katonám!"

(magyar népköltés)


Gyulai Pál: Hadnagy uram


"Hadnagy uram, hadnagy uram!"
"Mi bajod van, édes fiam?"
"Piros vér folyt a mentére!"
"Ne bánd, csak az orrom vére!"


"Hadnagy uram, hadnagy uram!
El ne essék itt az útban!"
"Belebotlám egy nagy kőbe;
Szegezz szuronyt, csak előre!"


Megy a honvéd, áll a hadnagy,
Mély sebében összeroskad.
"Hadnagy uram, hadnagy uram!"
"Csak előre, édes fiam!"



Petőfi Sándor: Csatában


A földön is harag,
Az égen is harag!
Kifolyt piros vér és
Piros napsugarak!
A lemenő nap oly
Vad bíborban ragyog!
Előre, katonák!
Előre, magyarok!


Komoly felhők közül
Bámul reánk a nap,
Rettentő szuronyok
Füstben csillámlanak,
A sűrű lomha füst
Sötéten gomolyog,
Előre, katonák!
Előre, magyarok!


Ropog, hosszan ropog
Csatárok fegyvere,
Ágyúk bömbölnek, hogy
Reng a világ bele;
Te ég, te föld, talán
Most összeomlotok!
Előre, katonák!
Előre, magyarok!


Szilaj lelkesedés
Foly bennem, mint tüzár,
A vérszag és a füst
Megrészegíte már,
Előre rontok én,
Ha élek, ha halok!
Utánam, katonák,
Utánam, magyarok!


*****


Pám, pám paripám,
jön a huszárkapitány
Én vagyok a kapitány,
vágtass velem paripám.

Gyí paci paripa,
nem messze van Kanizsa,
Oda megyünk délre,
libapecsenyére.

*****


Itt az óra, itt az óra,
aki legény fel a lóra,
Rajta vagyok, rajta már is,
vitéz volt a nagyapám is.

*****

Vitéz vagyok, vitéz gyerek,
Teellened mégsem megyek,
Pihenjen a kard!
Más vitézt én sose bántok,
de ha rám jössz odavágok,
Ne bántsd a magyart!

*****

Pereg a dob, tratata,
most kezdődik a csata.
Papírcsákó fejemre,
ezt a csatát megnyerem.
Lovam seprű, nyihaha,
vágtat, mint egy paripa.
Kardom is van fakanál,
aki nem fut, pórul jár.

*****

Zeneszó zeng menetelnek,
süt a napfény, fut a felleg.
Fel a zászlót, fel az égre,
Magyarország örömére.
A szabadság dala szálljon,
aki ember, ide álljon.
Jövel édes, szabad ország,
gyönyörű légy Magyarország.









Versek, dalok óvodásoknak, kisiskolásoknak

Petőfi Sándor: Nemzeti dal - részlet

Talpra magyar hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés válasszatok.-
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
nem leszünk!



Sarkady Sándor: Március 15- re

Zeneszó zeng, menetelnek,
süt a napfény, fut a felleg;
fel a zászlót, fel az égre-
Magyarország örömére!

A szabadság dala szálljon,
aki ember, ide álljon:
jövel édes szabad ország-
gyönyörű légy, Magyarország!


Esik az eső, hajlik a vessző...


Esik az eső, hajlik a vessző,
Haragszik a katona, mert megázik a lova.
Ne haragudj katona, majd kisüt a napocska,
Megszárad a lovacska!


Harangoznak a toronyba'

Harangoznak a toronyba',
Megy a huszár a templomba.
Arany csákó a fejében,
Magyarország a szívében.

Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot ...

Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot,
Az oldalán, az oldalán csörgeti a kardot.
Ha csörgeti, hadd csörgesse, pengjen sarkantyúja!
Kossuth Lajos verbunkja a muzsikáltatója.

Falu végén, falu végén szépen muzsikálnak,
Oda hívnak engemet is magyar katonának.
Be is állok a verbunkba, ha már verbuválnak:
Elmegyek a pajtásimmal vitéz regrutának.

Szép a huszár, szép a huszár, felül a lovára,
Aranymente a hátára, kard az oldalára,
Virágcsokor a csákóján, úgy megyen csatába:
Ne sírj rózsám, megtérek még a szabad hazába!



Aki nem lép egyszerre...

Aki nem lép egyszerre,
Nem kap rétest estére,
Pedig a rétes igen jó,
Katonának az való.

Nem megyünk mi messzire,
Csak a világ végére,
Ott se leszünk sokáig,
Csak tizenkét óráig.



Kossuth Lajos azt üzente...

Kossuth Lajos azt üzente:
Elfogyott a regimentje.
Ha még egyszer ezt üzeni,
Mindnyájunknak el kell menni!
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!

Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája!
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!

*
Esik eső karikára,
Az ellenség kalapjára,
Valahány csepp esik rája,
Annyi mennykő szálljon rája!
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!

Kossuth Lajos azt üzente,
Elfogyott a regimentje!
Ha elfogyott kettő-három,
Lesz helyette tizenhárom!
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!

Kossuth Lajos íródeák,
Nem kell néki gyertyavilág,
Megírja ő a levelet
A ragyogó csillag mellett!
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!

Megállj császár, Ferenc József,
Ér még pálfordulás téged!
Villog Kossuth fényes kardja,
Őrt áll a magyar angyala!
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!


Jól van dolga a mostani huszárnak...

Jól van dolga a mostani huszárnak,
Nem kell szénát kaszáljon a lovának,
Mert a széna porcióba van kötve, van kötve, de van kötve,
Gyere rózsám, tedd a lovam elébe!

Édesanyám, ki a huszár, ha én nem?
Ki nyergeli föl a lovat, ha én nem?
Fölnyergelem aranyszőrű lovamat, lovamat, de lovamat,
Lerúgatom véle a csillagokat!



Gábor Áron rézágyúja

Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.
Indulnak már a tüzérek messze a határba.
Nehéz a rézágyú, fölszántja a hegyet-völgyet,
Édes rózsám, a hazáért el kell válnom Tőled.

Véres a föld, magyar tüzér vére folyik rajta.
Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra.
Anyám, Te jó lélek, találkozom-e még véled?
Holnapután messze földre, hosszú útra térek.



Kossuth Lajos táborában...

Kossuth Lajos táborában
Két szál majoránna,
Egy szép barna, de magyar huszár,
Sej, lovát karéjozza.

Ne karéjozz, magyar huszár
Mert leesel róla!
Nincsen itt a te édesanyád,
Sej, aki megsiratna!

Ne sirasson engem senki
Jól vagyok tanítva!
Sem léptébe, de sem vágtába
Sej, le nem esek róla!

Mert a huszár a nyeregbe
Bele van teremve,
Mint a rozmaring a jó földbe,
Sej, belegyökerezve!



Föl, föl vitézek... (Klapka-induló)

Föl, föl vitézek a csatára,
A szent szabadság oltalmára!
Édes hazánkért hősi vérünk
Ontjuk, hullajtjuk nagy bátran, míg élünk!

Föl, föl látjátok lobogómat,
Indulj utánam robogó had!
Zeng, dörög az ágyú, csattog a kard,
Ez lelkesíti csatára a magyart!

Híres Komárom be van véve,
Klapka György a fővezére,
Büszkén kiáll a csatatérre,
Hajrá, huszárok, utánam előre!
Hajrá, huszárok, utánam előre!


A jó lovas katonának...


A jó lovas katonának,
De jól vagyon dolga,
Eszik, iszik a sátorban,
Semmire sincs gondja.
Hej élet, be gyöngy élet,
Ennél szebb sem lehet,
csak az jöjjön katonának,
Aki ilyet szeret!


Paripáját megforgatja,
Úgy megyen dolgára.
Csillog-villog a napfényben
fényes új puskája.
Hej élet, be gyöngy élet,
Ennél szebb sem lehet,
csak az jöjjön katonának,
Aki ilyet szeret!


Ellenségre, nyereségre,
Kimegyen próbára.
Megütközik, viaskodik,
Siet a prédára.
Hej élet, be gyöngy élet,
Ennél szebb sem lehet,
csak az jöjjön katonának,
Aki ilyet szeret!


Fel van írva és rajzolva
Haragos kardjára:
Ez az élet és becsület
Hazája számára!
Hej élet, be gyöngy élet,
Ennél szebb sem lehet,
csak az jöjjön katonának,
Aki ilyet szeret!


Menjünk azért seregesen,
Tartsuk meg hazánkat,
Vérrel, bérrel oltalmazzuk
A mi szent hazánkat!
Hej élet, be gyöngy élet,
Ennél szebb sem lehet,
csak az jöjjön katonának,
Aki ilyet szeret!



Petőfi Sándor: Csatában


A földön is harag,
Az égen is harag!
Kifolyt piros vér és
Piros napsugarak!
A lemenő nap oly
Vad bíborban ragyog!
Előre, katonák!
Előre, magyarok!


Komoly felhők közül
Bámul reánk a nap,
Rettentő szuronyok
Füstben csillámlanak,
A sűrű lomha füst
Sötéten gomolyog,
Előre, katonák!
Előre, magyarok!


Ropog, hosszan ropog
Csatárok fegyvere,
Ágyúk bömbölnek, hogy
Reng a világ bele;
Te ég, te föld, talán
Most összeomlotok!
Előre, katonák!
Előre, magyarok!


Szilaj lelkesedés
Foly bennem, mint tüzár,
A vérszag és a füst
Megrészegíte már,
Előre rontok én,
Ha élek, ha halok!
Utánam, katonák,
Utánam, magyarok!



Főoldal | Fejlesztő játékok | Szemléltetés | Népi játékok | Népi játszóház | Egyéb | Adatok | Oldaltérkép


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe